Barátaim, ma megosztok veletek egy hasznos tanácsot, amit a nagymamámtól tanultam. Előre mondom – ez a trükk már sokszor megmentett engem!

Egyszer a nagyi épp a híres pitéjét készítette a konyhában. Minden a terv szerint ment, a tészta gyúródott, a töltelék készen volt, és ekkor vettem észre, hogy a nagyi folyamatosan valamit ellenőriz az ablaknál. Amikor a piték már éppen a sütőbe kerültek volna, a nagyi fogott egy csésze sót, és az ablakpárkányra tette!

Persze nem bírtam ki, és megkérdeztem: „Nagyi, mi ez a trükk?” Csak nevetett, és elmagyarázta: „Nincs ebben semmi különös, a só az én titkom a párás ablakok ellen. Amikor a lakásban nedves a levegő, vagy odakint esik, a pára az ablakokra gyűlik. A só pedig, mint tudod, remekül felszívja a felesleges nedvességet a levegőből.”

Kiderült, hogy ez a tanács nálunk generációról generációra szállt! „Tegyél egy kis sót egy csészébe, és rakd az ablakpárkányra. Az összes nedvesség, ami korábban az ablakokon volt, elkezd felszívódni a sóba, és az ablakok szárazak maradnak!” – folytatta a nagyi, büszkén mutatva a teljesen száraz ablakait, annak ellenére, hogy odakint esett.

Először persze azt hittem, hogy ez valami régi babona, amiben több a képzelgés, mint a haszon, de aztán úgy döntöttem, kipróbálom otthon. És mit mondjak? Amikor megjött az ősz, és az ablakok „sírtak” a hőmérséklet-ingadozásoktól, elővettem a csészét sóval, ahogy a nagyi tanította. És tudjátok mit? Tényleg működik! Az ablakok már nem párásodnak, nincs felesleges nedvesség, és a lakás is szárazabb lett.

Most ez a trükk a titkos fegyverem esős napokra. Szóval, ha nálatok is „sírdogálnak” az ablakok, tegyetek ki egy kis csészét sóval, és megoldódik a probléma. A nagyi igazat mondott: a só nemcsak a pitékben jó, hanem az ablakpárkányon is.