Egyéb

Hasnyálmirigyrák: Milyen étrend segít a rák ellen?

A hasnyálmirigyrák olyan betegség, amelyről egyre többet beszélnek. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy azoknál az embereknél, akik sok gyümölcsöt esznek, kisebb a hasnyálmirigyrák előfordulása.

Az étrendnek, a hasnyálmirigyrákra gyakorolt hatására összpontosító kutatások

Egy svéd tanulmány például kimutatta, hogy már napi egy citrusfélével is felére, sőt kétharmadára csökken a hasnyálmirigyrák kockázata a szerényebb (heti egyszeri alkalomnál kevesebb) fogyasztáshoz képest. A Louisiana állambeli lakosság körében végzett felmérés – ahol Amerikában a legmagasabb a hasnyálmirigyrák előfordulása – kimutatta, hogy a gyümölcsök akár egyfajta „ellenszerei” is lehetnek a hús alapú ételeknek.

A hasnyálmirigyrák összefügg a magas húsfogyasztással

Azoknál, akik minden nap ettek sertéshúst, 70 százalékkal nagyobb volt a hasnyálmirigyrák kockázata, mint azoknál, akik hetente kevesebb mint kétszer ettek sertéshúst. Azok, akik naponta többször ettek sertéshúst, még megháromszorozták a hasnyálmirigyrák kockázatát. Ugyanakkor azoknál, akik minden nap fogyasztottak gyümölcsöt (banánt, narancsot, epret, savanyúságot, narancslevet és almát), még mindig csak 40 százalékos volt a betegség kockázata, szemben azokkal, akik naponta kevesebbszer fogyasztottak gyümölcsöt. Több gyümölcs, kevesebb kockázat.

Valójában ez nem meglepő. Ami a legmeglepőbb volt, az az a megállapítás, hogy a lelkes disznóhúsfogyasztók, akik gyümölcsökhöz is nyúltak, nem kaptak nagyobb eséllyel hasnyálmirigyrákot, mint azok, akik nagyon kevés disznóhúst ettek! A kutatók a kiirtó hatást elsősorban a gyümölcsökben lévő C-vitaminnak tulajdonítják, de köztudott, hogy a gyümölcsökben sok más olyan anyag is van, amely véd a rák ellen.

Legyen piros

A likopin, a vörös karotinoidként is ismert növényi pigment, a hasnyálmirigyrák elleni védő étrend fontos hatóanyaga. Állítólag sokkal hatékonyabb antioxidáns, mint a béta-karotin, a karotinoidok csoportjába tartozó rokona. Úgy gondolják, hogy bizonyos mértékig védelmet nyújt a cigarettafüstben és a nap ultraibolya sugárzásában lévő rákkeltő anyagokkal szemben is. Egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy a vérben lévő likopin elégtelen mennyisége már előre jelzi a hasnyálmirigyrákot. A kutatók 26 ezer ember 10 éves vérmintáit vizsgálták meg, és olyan tényezőket kerestek, amelyek jellemzik azokat az embereket, akiket leginkább fenyeget a hasnyálmirigyrák kockázata. A rákos emberek vérében egyértelmű különbséget mutatott az étrend: alacsony likopinkoncentráció. A kutatók becslése szerint azoknál az embereknél, akiknek a vérében alacsony a likopinszint, több mint ötször nagyobb a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknek a vérében magas a likopinszint.

A paradicsom mellett, amely a leggazdagabb likopinforrás az étrendben, a görögdinnye is magas likopintartalmú. Még a főtt burgonyában is megtalálható.

Kevesebb hús, több hüvelyes

További élelmiszerek, amelyek segíthetnek csökkenteni a kockázatot, a hüvelyesek. Egy nagy, több országra kiterjedő tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik minden nap esznek hüvelyeseket, beleértve a szóját is, 40%-kal kisebb a hasnyálmirigyrák kialakulásának valószínűsége, mint azoknál, akik hetente kevesebbszer esznek hüvelyeseket. Ez feltehetően a babban található proteázgátlóknak, valamint a babban található egyéb anyagoknak köszönhető.

A hasnyálmirigyrák a magas zsírfogyasztású területeken a legelterjedtebb. Ez inkább a húsnak, mint a zsírnak tulajdonítható. Számos tanulmány azt mutatja, hogy a túl sok grillezett hús, valamint a füstölt és pácolt sertéshúsból készült termékek növelik a hasnyálmirigyrák kockázatát.

Egy japán tanulmány szerint a hetente legalább egyszeri húsfogyasztás 50%-kal növelte a hasnyálmirigyrák kockázatát. Egy svédországi tanulmány szerint különösen a grillezett hús fogyasztása – de a más módon elkészített húsoké nem – növelte a hasnyálmirigyrák kockázatát. Egy Los Angeles-i amerikai tanulmány pedig azt találta, hogy azoknál, akik hetente legalább ötször ettek marhahúst, kétszer gyakrabban fordult elő hasnyálmirigyrák. Érdekes módon a magas zsírtartalmú étrenddel táplált állatok hasnyálmirigyében gyakran károsodnak a sejtek.

Mi más segíthetné elő a hasnyálmirigyrák kialakulását, ha nem a húsban lévő zsír? A valószínű bűnös a nitrozaminok, amelyek a nátrium-nitritből képződhetnek. Ezt tartósítószerként használják a húskészítményekben. A C-vitamin segít gátolni a nitrózaminok hatását, ami megmagyarázza, hogy a C-vitaminban gazdag gyümölcsök (pl. guajava, citrusfélék, eper, kivi, fekete ribizli) miért olyan hatékonyak a betegség elleni védelemben.

Attól a pillanattól, hogy egy sejtet egy mutációnak nevezett genetikai változás érjen, a daganat megjelenéséig két-három évtized is eltelhet. Kimutatták, hogy az étrend számos szakaszban – a kezdetektől a növekedésen át a terjedésig – befolyásolhatja a rákos folyamatot. Figyeljünk tehát az étrendünkre, és fogyasszunk minél több gyümölcsöt minden nap, mert ez segíthet elkerülni a hasnyálmirigyrákot.

Hasnyálmirigyrák

A hasnyálmirigyrák a férfiaknál az ötödik, a nőknél a hetedik leggyakoribb emésztőrendszeri daganatos megbetegedés, és világszerte a negyedik leggyakoribb rákos halálok. A fejlett világban (Európa, USA) évente 10-13 eset jut 100 000 lakosra. A kockázat az életkorral nő. A hasnyálmirigyrák kialakulását valószínűleg befolyásoló kockázati tényezők közé tartoznak:

  • dohányzás
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • túlzott testsúly; és
  • cukorbetegség.

A hasnyálmirigyrák diagnosztizálásában elért előrelépések ellenére a legtöbb beteget még mindig túl későn diagnosztizálják, amikor már nem eltávolítható. A hasnyálmirigyrák korai klinikai tünetei homályosak, és leggyakrabban a következőkben nyilvánulnak meg:

  • anorexia
  • fogyás
  • hasi panaszok és
  • hányinger.

A tünetek nem specifikus jellege gyakran hozzájárul a késleltetett diagnózishoz. A tipikus tünetek általában csak akkor jelentkeznek, amikor a daganat elkezd a szomszédos szervekbe nőni, vagy amikor elkezdi zavarni a szervi funkciókat.

Nem a kávé

Az 1980-as évek elején néhány tanulmány azt sugallta, hogy a kávé hasnyálmirigyrákot okozhat. Úgy gondolták, hogy már napi két csésze kávé megduplázza a kockázatot. Azóta világszerte mintegy tucatnyi jól végzett vizsgálat kimutatta, hogy sem a hagyományos kávé, sem a koffeinmentes kávé nem veszélyes. Ennek eredményeképpen a kutatók túlnyomó többsége kihúzta a kávét a hasnyálmirigyrák bűnöseinek listájáról.
Ugyanez vonatkozik a teára is. Legalább tíz tanulmány vizsgálta a tea hasnyálmirigyrákra gyakorolt hatását, és a legtöbb nem jutott semmire. Míg egy brit elemzés arról számolt be, hogy napi három vagy több csésze tea megduplázza a hasnyálmirigyrák kockázatát, addig olasz tudósok azt találták, hogy a teázás valójában felére csökkenti a kockázatot! A jelentések fennmaradó 80%-a nem talált kapcsolatot.

Együnk minden nap gyümölcsöt

GYÜMÖLCSÖK: narancs, mandarin, citrom, grapefruit (sárga, piros), kivi, mangó, dinnye, ananász, karambola, kaki, banán, füge, kaktuszfüge, gránátalma, fekete, piros és fehér ribizli, áfonya, málna, szeder, vad- és kerti eper, egres, őszibarack, nektarin, sárgabarack, cseresznye, datolya, szilva, körte, alma, szőlő, dinnye, görögdinnye, sárgadinnye, sárgabarack, banán.

Ha a cikk tetszett és szeretne az oldal fejlődéséhez, sikeréhez hozzájárulni, kérünk, ne felejtse el megosztani családtagjaival, barátaival. Köszönjük.