Az emberek már évezredek óta rácsodálkoznak a méhek lenyűgöző mérnöki teljesítményére, vagyis a méhsejtekre. De elgondolkodtál már azon, miért pont hatszögletűek? Ebben a cikkben elmagyarázzuk, miért épp ezt a formát választották a méhek a méz tárolására.

Miért épp hatszög?

Minden egyes viaszsejt szinte tökéletes hatszög, amely nemcsak erős szerkezetet biztosít, hanem a lehető legpraktikusabb módon tárolja a mézet. De miért pont így?

A középiskolai geometriából tudjuk, hogy a kör területe nagyobb, mint bármely körbe rajzolt sokszögé. Ez azonban nem mindig előnyös. Ha több kört próbálsz egy tömör szerkezetbe rakni, hézagok keletkeznek köztük, így sok hasznos hely vész el.

Ezzel szemben a sokszögek jobban működnek. Már az ókori görög matematikusok is észrevették, hogy ha hatszögeket rakunk egymás mellé, nincs üres tér közöttük. Egyébként más formák, például a négyzetek és háromszögek is rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal.

De ha összehasonlítunk több azonos területű alakzatot, és az oldalaikat egy vonalba rendezzük, a hatszög oldalhossza lesz a legrövidebb.

Ezért a méhek a hatszögletű sejtekkel viaszt, munkát és időt spórolnak.

De hogyan építenek tökéletes hatszögletű sejteket?

A méhsejtek titka

Eleinte a méhsejtek nem hatszögek, hanem körök. A méhek kör alakú sejteket építenek, a fejüket használva beállítják a falak szögét és vastagságát. Ahogy a kör alakú sejtek között háromszög alakú hézagok keletkeznek, ezeket viasszal töltik ki, és ekkor jön képbe a fizika.

A méhek testhőjükkel körülbelül 45 fokra melegítik a viaszt, amely megolvad és lefolyik. A felületi feszültség hatására a viasz fokozatosan kiegyenesíti a falakat, így a sejtek végül hatszögletűvé válnak. Ez a titok.

Összességében tehát a méhsejtek formája nem a méhek zsenialitásán, hanem a fizika alapvető törvényein alapul.