Gyerekkorunkból jól emlékszünk, hogy a kakasok a természet ébresztőórái. Ugyanabban az időben kukorékolnak nap mint nap. Azt hihetnénk, hogy ez a pontosság az évszázados kiképzés és szelekció eredménye. De a valóság ennél sokkal egyszerűbb. Az embereknek semmi közük a kakasok kukorékolásához, az állandóság az anyatermészet érdeme.

Először is, a kakas éneke pont olyan, mint a fülemüle vagy a kanári dala. A házi madarak ébredés után azonnal kukorékolnak. Télen-nyáron ugyanakkor ébrednek. Nem a napfelkelte vagy az időjárás határozza meg – a kakas a saját biológiai óráját követi.

Miért kukorékolnak a kakasok?

A kakasok nemcsak reggel, hanem egész nap kukorékolnak. Egyszerű a magyarázat: a hímek ezzel jelölik ki területük határait, tartják a kapcsolatot más madarakkal, rögzítik helyüket a hierarchiában, és tudatják a családjukkal, hogy ők a főnökök, és ott vannak a közelben.

Az etológusok a kakas kukorékolását territoriális akusztikus jelzésnek nevezik. Az emberek több mint két kilométerről is hallják a hangját. A madarak, finomabb érzékeik révén, még nagyobb távolságból is felismerik egymást a hangjuk alapján.

A hangos kukorékolás célja az is, hogy elijessze a többi hímet, akik esetleg szemet vetnének a vezér tyúkjaira. Ezért minden kakas igyekszik minél hangosabban kukorékolni. Néha felmászik magasabbra, hogy jobban hallható legyen. A természetben ez a viselkedés kulcsfontosságú, de a házi kakasok esetében szinte felesleges. Ennek ellenére a kakasok továbbra is ösztönösen kukorékolnak, ami az emberek javára válik.

Mi a helyzet a hierarchiával?

Megfigyelhető, hogy amikor az egyik kakas elkezd kukorékolni, a többiek is csatlakoznak. Olyan, mintha válaszolnának az első hím énekére, jelezve, hogy hallották, és készek harcolni, ha be akar törni a területükre.

Ha több kakas is él egy udvarban, csak a legerősebb hím kezdhet először kukorékolni. Ha egy alacsonyabb rangú kakas kukorékol, a vezető kakas nem veszi fel a dalát. Helyette azonnal megtámadja, hogy helyre tegye.