A banánt, almát, körtét és hasonló gyümölcsöket egy fontos ok miatt nem jó ötlet a kukába dobni.
Valószínűleg te is naponta így szabadulsz meg tőlük, de azt javasolják, hogy a gyümölcsöket és zöldségeket ne a konyhai kukába dobd.
Bár ártalmatlannak tűnhet, a gyümölcsök és zöldségek kidobása valójában komoly környezeti problémát jelent.
A környezetvédők szerint a hulladéklerakókban rothadó gyümölcsök és zöldségek jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A hulladéklerakók ugyanis metánt termelnek, ami 26-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Mivel a gyümölcsök és zöldségek gyakran oxigén nélkül rohadnak a hatalmas szemétkupacokban, sokkal több veszélyes metán keletkezik, ami szennyezi a környezetet.
Ezért azoknak, akik otthon termesztett gyümölcsöket és zöldségeket, például banánt, almát, körtét, mangót vagy epret fogyasztanak, azt tanácsolják, hogy inkább komposztálják őket, mintsem a kukába dobják.
„Szinte minden gyümölcs komposztálható. Az alma magházától kezdve a banánhéjon át egészen az eperszeletekig, a komposztáló örömmel fogadja őket.”
Ezek a szerves anyagok lebomlanak, és tápanyagokat adnak a talajnak, amelyek segítik a növények növekedését.
Nem csak a gyümölcshús komposztálható, hanem a magok, szárak és héjak is.
A komposztálásnál csak a magas savtartalmú gyümölcsöket és zöldségeket kell kerülni.
A citrom, a grapefruit és a hagyma komposztálható, de vigyázni kell, hogy ne adj hozzá túl sokat, mert túl savassá teheti a komposztot.
A komposztálás sokkal jobb megoldás, mint a gyümölcsöket a kukába dobni.
„A komposztálás környezetbarátabb alternatíva, mert csökkenti a metántermelést (ami az üvegházhatású gázok egyik fő forrása), és gazdasági, valamint környezeti előnyökkel is jár.”
A metán 26-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és jelentős része az ember által okozott kibocsátásnak.
A metán akkor kerül a levegőbe, amikor a szerves anyagok oxigén nélkül bomlanak le, például a hulladéklerakókban vagy trágyakupacokban.
A hulladékból származó globális kibocsátás 1970 óta csaknem megduplázódott.
Ez jelenleg az emberi eredetű kibocsátás körülbelül 3%-át teszi ki (IPCC, 2014).
E kibocsátások fele a hulladéklerakókban zajló szilárd hulladék anaerob lebontásából származik.