A kultúránkat sok kritika éri, mert túlságosan sok a házasságtörés és a válás, ugyanakkor mások mégis úgy gondolják, hogy túlságosan toleránsak az emberek egymással. Sokan elnéznek olyat, amit nem kellene.
Sokan nem tudják mi is a helyes. Meddig mehetek el, vagy mi az, amit még elnézhetek, és mi az amit semmikép sem szabad. Másokkal beszélgetve meglepődünk, hogy a másik kiakad, vagy éppen elnéz olyan dolgokat, amelyeket nem kellene.
Van, akinél a vallás, van, akinél gyermekkori dolgok, élmények, van, amikor a média sugallja mikor rossz vagy jó egy kapcsolat. Pedig számomra ez nagyon egyszerű. A jó házasságban az ember boldog, a másikban pedig nyomorúságosan nem érzi magát.
Íme néhány jel, hogy rossz házasságban vagy:
- Félsz a másik dühétől a legkisebb probléma miatt. Ha kapcsolatában folyamatosan verbálisan bántalmazott vagy még rosszabb, fizikailag bántalmazott, egy egyszerű átlagos esemény után a kapcsolatod rossz. Ha a partnered nem képes kezelni a stresszt és ezt a dühöt, mindenféle gát nélkül rád vagy a gyerekekre, más családtagokra zúdítja, ezért állandóan „tojáshéjon kell járkálni” akkor jobb csomagolni. Egy kapcsolat nem alapulhat a félelmen, hanem ellenkezőleg a szereteten kell alapuljon.
- Nem kívánod, vagy félsz a testi kapcsolattól a másikkal. Ha részegnek kell lenned, ahhoz, hogy szeretkezz a másikkal, mert amúgy egyáltalán nem kívánod, vagy csak azért teszed, mert „házassági kötelességed” akkor ez nem jó kapcsolat. (És megjegyzendő: soha nem szabad kényszeríteni, senkit, hogy bárkivel szeretkezzen, még akkor se, ha te házasodtál meg. Mert a házasság nem egy jogosítvány, ha nemet mondasz és mégis kényszerítenek, az ugyanúgy nemi erőszak, ha házasságon belül van is).
- Ha folyamatos és végtelen passzív agresszívan viselkednek veled. Ez az egyik dolog, amikor agresszív kirohanásoknak vagy fizikai bántalmazásnak vagy kitéve a kapcsolatodban, de ugyanúgy probléma, ha a kommunikációjában a partner minden eszközt megragad, hogy akár több ember előtt a földbe döngöljön. „hát persze, hogy nem vitted ki a szemetet, elfelejtetted, ahogy mindig mindent”. „alkalmatlan vagy a legkisebb feladatra is”. „mindent nekem kell megcsinálnom”, minden alkalmat megragad, hogy elmondja alkalmatlanságát, hogy felnőttként működhessen. Bármit is tesz, mindig úgy fogja érezni, hogy leértékelődött és impotens.
- Kénytelen titkolózni. Ha állandóan úgy érzi titkolóznia, hazudnia kell, ahelyett, hogy megoszthatná az élete eseményeit. A titkok idővel elidegenítenek és magányt teremtenek.
- Mindenen megsértőnek. Ha bármit tesznek, folyamatosan, negatív megjegyzést vagy sértegetést vált ki a másikból. Már nem is emlékeznek, mi indította el a vitát, csak azt látod bármi történik úgyis csak veszekedés a vége.
Ha úgy érzed ezek a te kapcsolatodat írják le kérdezd meg magadtól miért csinálom ezt? „Mi lesz jobb, ha így hagyom? Miért nem állok fel és hagyom abba?” „Nem érdemlek jobbat?” Ha minden vita végén rosszul érzi magát és bűnösnek érzi magát. Miért nem hagyja ott az egészet? Ha a szakítás miatt bűnösnek érzi magát, inkább amiatt érezze magát így mert hagyja, hogy folytatódjon.
Fontos, hogy az apróságokon túllépjünk, de semmi okunk rá, hogy egy tökéletesen megromlott kapcsolatot ápolgassunk a végtelenségig.
Ennél mindenki többet érdemel.
Ha a cikk tetszett és szeretnél az oldal fejlődéséhez, sikeréhez hozzájárulni, kérünk, ne felejtsd el megosztani családtagjaiddal, barátaiddal. Köszönjük.