Egyre több bizonyíték van arra, hogy a szója és a szójatej káros hatással van az egészségre. A megállapítások azt mutatják, hogy a szójatej nemhogy nem tesz jót az egészségnek, hanem kifejezetten káros.

Ma bemutatjuk a tíz legfontosabb okot, amiért nem szabad szójatejet inni.
A legfontosabb okok, amiért ne igyon több szójatejet

A szójabab hemagglutinint tartalmaz, egy olyan anyagot, amely vérrögöket okoz, amelyek tovább csomósítják a vörösvértesteket.

A szója növényi ösztrogéneket, úgynevezett fitoösztrogéneket is tartalmaz, amelyek csökkentik az endokrin funkciókat, és nőknél mellrákot és meddőséget okozhatnak.

A szójaételek nagy mennyiségű mérgező alumíniumot is tartalmaznak, amely károsan hat a vese- és idegrendszeri működésre, és hozzájárul az Alzheimer-kór kialakulásához is.

Ezenkívül a szójabab nagy mennyiségű természetes toxint, úgynevezett antinutrienseket tartalmaz, olyan anyagokat, amelyek csökkentik a szervezet tápanyag-felhasználását.

Már napi 2 pohár szójatej rendszeres fogyasztása is jelentős változásokat okozhat egy nő menstruációs ciklusában.

A tej előállítása során a törékeny szójafehérjéket magas hőmérsékletnek teszik ki, hogy texturált növényi fehérjévé és szójafehérje-izolátummá bomoljanak. Ez megváltoztatja a tulajdonságaikat, és káros lesz az egészségre.

A szója a szervezet D-vitamin és B12-vitamin iránti igényét is növeli.

A szója toxikus izoflavonokat is tartalmaz. Ezek közül néhány, mint például a daidzin és a genisztin, növekedést indíthat el a mellben már jelen lévő rákos sejtek számára, ezért különösen veszélyes a szójaételek fogyasztása a mellrák kezelése alatt. (Annals of Pharmacotherapy)

Ráadásul a szója 99%-a már genetikailag módosított, mivel ez a legtöbb növényvédőszerrel szennyezett élelmiszer.

Továbbá a szója összetétele hasonló a B12-vitaminéhoz, amit a szervezet már nem tud feldolgozni. Ezért a szójaételek fogyasztása B12-vitamin hiányt okozhat a szervezetben.

A szójabab és a szójatermékek magas fitinsavtartalommal rendelkeznek, ami gátolja a réz, a vas, a cink, a kalcium és a magnézium felszívódását a szervezetben.

Számos tudományos és hitelesített tanulmány szerint az élelmiszeripari karragén (vörös tengeri moszatból származó poliszacharid) bőrelváltozásokat, gyomorfekélyt, gyomor-bélrendszeri gyulladást és vastagbélrákot okozhat laboratóriumi állatokban.