Ez az egyik olyan tevékenység, amelyet természetes módon végzünk minden nap. Igen, az alvásra gondolunk. Ez talán a legtermészetesebb dolog a világon, és korra való tekintet nélkül mindannyiunknak szüksége van rá – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

A múltban az emberek a mitológián keresztül próbálták megmagyarázni az alvást és a hozzá kapcsolódó álmokat. Ma már elsősorban a tudomány próbálja megmagyarázni őket. Azonban még a tudomány is megbicsaklik néha a téma magyarázatában, de azért talált valamit, és sok mindent meg tud magyarázni.

1) Az elalvás közbeni myoclonikus rángások nem ritkák

Biztos vagyok benne, hogy többen is tapasztaltak már ilyet. Este lefeküdt, és amikor végre elkezdett elaludni, hirtelen megrándult a teste, mintha áramütést kapott volna. Amire sokan emlékeznek ebből, az a lépcsőn való leesés vagy egy szakadékba zuhanás. Nagyon kellemetlen, de ez a jelenség nem ritka. Talán mindenki tapasztalta már. Elalváskor a légzésszám gyorsan csökken, a pulzus lelassul, és minden izom ellazul. Az agy ezt észreveszi, és a közelgő halál előjeleként értelmezi, ezért sokkot ad a szervezetnek, hogy megmentse.

2) Nem veszélyes betegség

Találkozott már alvajáróval? Lehet, hogy eddig azt gondolta, hogy mentálisan beteg emberről van szó. A szakértők azonban úgy vélik, hogy az alvajáró állapotot a hosszan tartó mélyalvás fázisából egy könnyebb fázisba való hirtelen átmenet váltja ki. Nem veszélyes betegségről van szó, de az alvajáró állapotban bekövetkező esetleges sérülések szempontjából veszélyes.

Az alvajárást alvás-ébrenlét irányítási zavarnak tartják. Amíg az egyik rendszer alszik, a másik ébren van. Többnyire gyerekeket érint, és nem kell megijedni, csak arra kell ügyelni, hogy a szenvedő ne menjen ki az utcára, vagy ne essen ki az ablakon a bolyongása közben. A szenvedőnek nem kell azonnal elkezdenie a házban járkálni, lehet, hogy csak egy bizonyos tevékenységet kezd el végezni a szobában, és másnap már nem emlékszik semmire.

3) Gyakran előfordul, hogy rémisztők az álmai

Paradoxon, de mindenki édes álmokat kíván lefekvés előtt. Csakhogy a gyakrabban előforduló álmok többnyire kellemetlenek, és semmi közük az édeshez. Egyes kutatások kiderítették, hogy az emberek sokkal többször élnek át ijesztő álmokat, mint pozitívakat. A tudósok ezt az éberséggel indokolják, és az álmok szerintük arra hivatottak, hogy felkészítsenek bennünket mind a túlélésre, mind a valós élet esetleges veszélyeire. A rossz álmoknak az alvajáráshoz is köze van. Kiderült, hogy a későn lefekvő emberek gyakrabban álmodnak rosszat, mint a korán lefekvők.

4) A mai világot az álomkór fenyegeti

Tudta, hogy ahogy létezik az álmatlanság nevű betegség, úgy létezik a narkolepszia nevű betegség is? Ez napközbeni rövid alvásrohamokban nyilvánul meg. A szenvedő bármikor elalszik, és még egy földrengés sem ébreszti fel. A narkolepsziában szenvedő emberek nehezen tudnak hosszabb ideig ébren maradni, ami komoly zavarokat okoz az életükben. Ez korlátozza munkateljesítményüket, szabadidő-felhasználásukat és partnerkapcsolataikat. Ami a legrosszabb, hogy az állapot számos különböző közúti balesetért és sérülésért felelős. Az alvás hirtelen és figyelmeztetés nélkül jön.

5) A hosszú alvás növeli a stroke kockázatát

A napi 8 óránál többet alvó embereknél magasabb a stroke kockázata, mint azoknál, akik 6-8 órát alszanak. A kutatók ezt úgy derítették ki, hogy 10 000, 42 és 81 év közötti embert követtek nyomon. Azt találták, hogy a hosszabb alvás hasznos mutatója lehet az idősebbeknél a stroke fokozott kockázatának. Ha azonban időnként hosszabbat alszik a hétvégén, nem kell aggódnia. De ha ez rendszeres szokássá válik, akkor lehet, hogy nem tudja befolyásolni.

6) Alvás közben megbénul

Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy valaki alvás közben üldözik, és átugrik kerítéseken és különböző akadályokon. De a teste nem mozdul az ágyban. Hogyan lehetséges ez egyáltalán, mi tartja az izmokat nyugalomban még egy ilyen álom alatt is? A REM-alvás, azaz a gyors szemmozgásos alvás során a szervezet két erős kémiai rendszerrel bénítja meg a mechanizmust az agyban. Ezeken belül bizonyos neuronok egyfajta alvásbénulást írnak alá.

7) Elfelejtjük az álmainkat

Ha valaki azt állítja, hogy nem álmodik semmit, az nem igaz. Minden éjjel álmodunk. A probléma az, hogy az embereknél különböző az álmokra való emlékezés képessége, ezért sokan azt állítják, hogy egyáltalán nem álmodnak semmit. Biztosan előfordult már, hogy rémülten ébredt, de fogalma sem volt róla, hogy mit álmodott. Ez azért van, mert általában csak a végét követő 5 percen belül emlékszünk egy álomra. A 10 percen belül az álom 90%-át elfelejtjük, és utána szinte semmire sem emlékszünk belőle. Akkor is emlékszünk az álmokra, amikor a REM fázisban ébredünk.

8) Az ember nem bírja sokáig alvás nélkül

Az alvásmegvonás különböző tragédiák hátterében áll. Minél jobb minőségű az alvás, annál jobb teljesítményt nyújt az ember. Az ember ritka esetben öt napig is kibírja alvás nélkül, de ebben az állapotban már maximálisan kimerült, és gyakran hallucinál. A speciálisan kiképzett katonák például a napfényt szimuláló szemüvegek viselésével két napot is kibírnak alvás nélkül, következmények nélkül.

9) Sok nagyszerű ötlet született alvás közben

Talán nem is tudta, de a kreatív agy alvás közben nem tud pihenni. Sőt, lehet, hogy épp ellenkezőleg, álmában jutott eszébe valami, ami javított a munkáján. Ha napközben valami átfut a fején, az agya alvás közben is dolgozik rajta. Alvás közben sok érdekes találmány és ötlet született. Larry Page például alvás közben találta ki a Google ötletét, köszönhetően annak, hogy reggel eszébe jutott ez az álom. Állítólag még az elemek periódusos rendszerét is álmában találta fel az orosz fizikus, Mendelejev, sőt James Watson is álmában találta ki a DNS szerkezetét éjszaka, és még sorolhatnánk tovább.