Közélet, Tippek, Video

Közmédiás dolgozók vallottak a Partizánnak: így működött a politikai nyomás a rendszerben

Súlyos állítások hangzottak el a Partizán legújabb műsorában, amelyben korábbi és jelenlegi közmédiás dolgozók meséltek arról, milyen belső utasítások, tiltások és politikai elvárások alakították az állami média működését az elmúlt években. A megszólalók szerint a szerkesztőségi döntések egy idő után már nem szakmai szempontok alapján születtek, hanem politikai érdekek mentén.

A riportban négy, a közmédiát jól ismerő szereplő osztotta meg tapasztalatait. Nyitrai Kata több mint két évtizedet töltött az intézményben különböző pozíciókban, Nagy Eszter Dóra hosszú éveken át dolgozott az MTI-nél, P. Ujváry Anna a Kossuth rádió riportere volt, Bereznay István pedig jelenleg is a hirado.hu vezető szerkesztőjeként dolgozik.

Nyitrai Kata szerint a közmédia működésében fokozatosan vált meghatározóvá a politikai befolyás. Elmondása alapján a vezetői értekezleteken már nem a műsorok minősége vagy nézettsége került előtérbe, hanem az, hogy milyen elvárások érkeztek a politikai háttérből. Állítása szerint Várhegyi Attila, a Fidesz egykori pártigazgatója rendszeresen közvetített olyan üzeneteket, amelyek egyértelműen meghatározták a szerkesztőségi irányvonalat. Nyitrai felidézett egy esetet is, amikor azt mondták neki: nem azért alkalmazzák, hogy önállóan gondolkodjon, hanem hogy végrehajtsa az utasításokat.

Nagy Eszter Dóra az MTI működéséről beszélt részletesen. Szerinte számos olyan híranyag készült el az évek során, amely végül soha nem jelenhetett meg. Különösen a háttérelemzések, szakértői anyagok és külföldi lapszemlék tűntek el fokozatosan a kínálatból. Úgy fogalmazott: sokszor nem az volt a legfontosabb kérdés, hogy mit közöltek, hanem inkább az, miről hallgattak.

A volt MTI-s újságíró egy konkrét esetet is felidézett 2015-ből. Orbán Viktor egyik strasbourgi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítója előzetes engedély nélkül tett fel kérdést a Fidesz európai politikai jövőjéről. A történet után – állítása szerint – gyakorlatilag megszűnt annak lehetősége, hogy az MTI munkatársai szabadon kérdezhessenek hivatalos eseményeken.

A beszámolók szerint a 2020-as évekre már közvetlen szerkesztőségi utasítások is érkeztek arról, mely kormánypárti politikusok közösségi oldalait kell feldolgozni hírként. Akkor is kötelező volt beszámolni bizonyos Facebook-posztokról, ha azoknak nem volt valódi hírértékük. Nagy Eszter Dóra szerint ezek az instrukciók gyakran az M1 vezetéséből érkeztek, amit Bereznay István is megerősített.

P. Ujváry Anna arról beszélt, hogy a közrádióban egyfajta „engedélyezett megszólalói lista” működött. A riporterek pontosan tudták, kik azok, akiket meg lehet keresni, és kik azok, akiket kerülni kell. Szerinte emiatt fokozatosan háttérbe szorultak a valódi szakértők, miközben egyre gyakrabban jelentek meg politikailag elkötelezett megszólalók.

Egy különösen erős történetet is megosztott a migrációs válság időszakából. Elmondása szerint olyan riport elkészítésére kaptak utasítást, amely azt próbálta bizonyítani, hogy a déli országrészben megugrottak a fegyvereladások a migráció miatt. A terepen azonban a kereskedők cáfolták az állítást, ennek ellenére a riport végül mégis elkészült és adásba került.

P. Ujváry a beszélgetés egyik legerősebb mondatát is kimondta: szerinte a közmédiában dolgozók csak bocsánatot kérhetnek azért, ami történt, mert hosszú éveken át félretájékoztatták az embereket.

Bereznay István eközben arról beszélt, hogy a választási kampány idején több független sajtóterméket gyakorlatilag tiltólistára tettek a közmédia online szerkesztőségében. A Telex, a HVG, a 24.hu, a 444, az Átlátszó és a Magyar Hang anyagait csak külön engedéllyel lehetett szemlézni. Elmondása szerint ezek a lapok többnyire csak akkor kerültek be a közmédiába, ha olyan tartalom jelent meg náluk, amely kedvezőtlen lehetett a Tisza Párt számára.

A vezető szerkesztő szerint a kampányidőszakban rendszeresen jelentek meg olyan anyagok is, amelyek erősen ukránellenes hangvételűek voltak, és több ponton az orosz kommunikációs narratívákra hasonlítottak. Azt azonban ő sem tudta egyértelműen megmondani, honnan érkeztek ezeknek a tartalmaknak az irányelvei, illetve állt-e mögöttük tudatos külső befolyásolás.

A Partizán műsora újabb részleteket tárt fel arról, hogyan működhetett a politikai kontroll az állami médiában, és milyen mechanizmusok alakították a hírszolgáltatást az elmúlt években. Forrás