A lombot figyelem, nem a naptárat

Néhány évvel ezelőtt elszalasztottam a megfelelő időpontot. Először elfoglalt voltam, aztán esett az eső, majd ismét halogattam a munkát, és csak akkor töltögettem fel a burgonyát, amikor a lomb már közel félméteres volt. Azt hittem, ebből nem lesz probléma. Ősszel azonban az első bokor alatt apró, kevés és részben bezöldült gumókat találtam. A szomszéd ugyanekkora területről másfélszer akkora termést szedett fel, én pedig a várható termés körülbelül harmadát elveszítettem. Ekkor értettem meg, hogy a burgonya töltögetése nem a szép bakhátakról szól, hanem arról, hogy a növény mennyi föld alatti hajtást tud fejleszteni a laza talajban.

Az első töltögetés a legfontosabb

A föld alatti hajtásokon fejlődnek ki később a gumók. Minél több ilyen hajtás alakul ki, mielőtt a növény intenzív növekedésbe kezd, annál nagyobb lesz a termés. A magas bakhát ezért nem divat, hanem hasznos termesztési módszer, de csak akkor működik, ha időben készíted el.

A sikertelen év után már nem a naptárat figyelem, hanem a növény fejlődését. Azóta három szabályt követek, amelyeket soha nem hagyok figyelmen kívül.

Az első töltögetést akkor végzem el, amikor a lomb eléri a 12-15 centiméteres magasságot. Nem a hónap vagy az ültetés óta eltelt idő számít, hanem a növény mérete. Az ország különböző részein ez eltérő időpontra eshet, ezért mindig a burgonya állapota alapján döntök.

Ebben a szakaszban kezdenek kialakulni a föld alatti hajtások. Úgy húzom fel a földet, hogy csak 3-4 centiméter maradjon a lombból a felszínen. Így a növény tovább növekszik, új hajtásokat fejleszt a betakart szárrészen, amelyekből később új gumók lehetnek.

Ha túl későn végzed el ezt a munkát, amikor a lomb már 25-30 centiméter magas, az alsó szárrész már megfásodik. Ilyenkor új hajtások alig fejlődnek, ezért a ráhúzott föld kevés hasznot hoz, viszont sok felesleges munkát jelent. Ezt saját káromon tanultam meg.

A második töltögetés

A második töltögetést 14-18 nappal az első után végzem el. Addigra a lomb ismét 20-25 centiméter magasra nő, és ez az egész szezon legfontosabb beavatkozása.

Ilyenkor mindkét oldalról földet húzok a sorokra, hogy 25-30 centiméter magas, meredek bakhát alakuljon ki. Ez két okból is fontos. A bakhát belsejében a talaj kevésbé melegszik fel, ezért a gumók nem zöldülnek meg, és a korábban kialakult föld alatti hajtások újabb laza földrétegben tovább fejlődhetnek.

Sokan lapos és széles bakhátat készítenek, mert az kevésbé omlik le. Ez azonban hiba. Az ilyen bakhát eső után gyorsan tömörödik, a talaj kérgesedik, romlik a levegőzés, és a gyökerek nehezebben fejlődnek. Egyszer két sort hasonlítottam össze, és a különbség betakarításkor jól látható volt.

A harmadik töltögetést csak indokolt esetben végezd el

Régebben azt gondoltam, hogy ha két töltögetés jó eredményt ad, akkor három még jobb lesz. Később rájöttem, hogy ez nem igaz.

A harmadik töltögetés csak három esetben indokolt: ha még fagyveszély van és földdel kell védeni a lombot, ha a nagy esők lemosták a bakhátat, vagy ha a gyomok teljesen eluralták a sorközöket. Minden más esetben a második töltögetés után már nem nyúlok a növényekhez.

Ennek egyszerű oka van. Mire újra töltögetnéd, a föld alatti hajtások már kialakultak és oldalirányba fejlődnek. Ha ekkor kapával dolgozol, könnyen megsértheted őket. Minden megszakított hajtás egy elveszett gumót jelent, és bokronként néhány ilyen sérülés már érezhető terméskiesést okoz.

Ebben az időszakban a mulcsozás sokkal jobb megoldás. A sorok közé érett szalmát vagy lenyírt füvet terítek, ami megőrzi a talaj nedvességét, visszaszorítja a gyomokat, és nem károsítja a fejlődő gumókat.

Három hiba, ami tönkreteheti a termést

A megfelelő időpont önmagában nem elég, mert a helytelen töltögetéssel is sokat veszíthetsz.

A leggyakoribb hiba, amikor száraz, forró időben végzik el a munkát. A kiszáradt föld nem tapad megfelelően a szárhoz, üregek maradnak benne, ezért a gumók egyenetlenül fejlődnek. Én mindig eső vagy öntözés után dolgozom, amikor a talaj enyhén nedves és jól formázható.

Szintén hibás, ha túl közel kapálsz a szárhoz. Sokan a növény tövétől húzzák fel a földet, miközben ott már fejlődnek a föld alatti hajtások. Én a bokor tövétől 10-12 centiméterre dolgozom, és a sorköz közepéről húzom fel a földet.

Virágzás után már nem érdemes töltögetni a burgonyát. Ekkorra a gumók kialakultak és növekedésnek indultak, új föld alatti hajtások már nem képződnek, viszont a talaj tömörítésével könnyen károsíthatod a gyökérzetet.

A burgonya fejlődése alatti tápanyag-utánpótlásról és arról, hogy mely trágyázási módszerek növelik leginkább a gumók méretét, egy következő alkalommal lesz szó, mert ezen a téren is sokan követnek el hibákat.