Lehet, hogy sokakat meglep, de vannak olyan autótulajdonosok, akik életükben nemhogy nem töltötték fel az akkumulátort, de még soha nem is cserélték ki azt. Mi a titkuk? Valójában semmi különös nincs mögötte, egyszerűen olyan „típusú” sofőrökről van szó, akik gyakrabban váltanak autót, mint ahogy a gyári akkumulátor tönkremenne.

Természetesen most nem ezekről az esetekről lesz szó, hanem az igazán hosszú életű akkumulátorokról, és arról, hogyan lehetséges, hogy egyeseknél 8–10 év után is gond nélkül működnek, miközben másoknál már 2–3 év után cserére szorulnak.

Először hadd hozzak fel legalább két példát a saját tapasztalataimból. Mindkettőt teljesen új autók esetében éltem meg. Az első egy Suzuki volt. Szalonból hoztuk ki, az első években főként autópályán használtuk, de a harmadik évben az akkumulátor a lehető legrosszabb pillanatban, egy fagyos reggelen, munkába induláskor feladta a szolgálatot. Szerencsére egy szomszéd segített, és az ő autójáról sikerült beindítani.

Az akkumulátor nem halt meg azonnal, de ez volt az első jel, hogy már a végét járja, és meg vannak számlálva a napjai. Akkor még nem tudtam diagnosztizálni, ezért vettem egy töltőt abban a reményben, hogy sikerül életben tartani. A telet valóban átvészelte, időnként bevittem a lakásba és feltöltöttem, de tavaszra annyira lemerült, hogy a töltő már nem tudta helyrehozni.

Jól emlékszem, hogy az autóban milyen márkájú akkumulátor volt, amely másoknál akár öt évnél is tovább hibátlanul működik. Nekem azonban nem volt ekkora szerencsém, legalábbis akkor így gondoltam, hiszen az autó új volt, a generátorral pedig soha nem volt gond. Amikor viszont egy drága Vartára cseréltem, az is alig több mint két évig bírta, és nagy szerencse volt, hogy megőriztem a vásárlási blokkot, mert ezekre két év gyári garancia járt.

Azt hittem, ezzel végre megoldódik a probléma, de nem így történt. Két év elteltével pontosan ugyanazok a tünetek jelentkeztek. Ekkor már arra gyanakodtam, hogy a városi használat az ok, mivel az autó csak a munkahelyem és az otthonom között közlekedett, kevés kilométerrel, és a generátor egyszerűen nem tudott elég energiát visszatölteni.

Valószínűleg sokan már sejtik, mi volt a gond, de akkor eszembe sem jutott, hogy egy ilyen „apróság” ennyire komolyan befolyásolhatja az akkumulátor élettartamát. De ne szaladjunk előre, jöjjön a második történet, hogy érthető legyen a különbség.

Amikor lett rá lehetőségem, a Suzuki a szüleimhez került, én pedig vettem egy új Skoda Rapidot. Azóta hat év telt el, és az autó még mindig a gyári akkumulátorral fut, ami egyszer sem hagyott cserben.

Ráadásul ezt az autót többet használom városban, mint országúton, mégsem tapasztaltam töltéshiányt, annak ellenére sem, hogy minden elektromos berendezés folyamatosan működik: klíma, ablakfűtés – még a szélvédőé is –, tükör- és ülésfűtés.

Talán fel sem tűnt volna a különbség a két autó között, és sosem értettem volna meg, miért bírja a Skoda akkumulátora több mint hat éve, miközben a Suzukiban ez idő alatt kettőt is cseréltem. Elkezdtem azonban visszagondolni azokra az autókra, amelyeket bontásra vettem, és figyelni az újonnan érkezőkre, és egy nagyon érdekes összefüggés rajzolódott ki. Kivétel nélkül minden Volkswagen és Skoda esetében – még nyolcéves autóknál is – gyári akkumulátorokat találtam.

Az egyik legfrissebb példa egy Skoda Octavia A7 volt, amelynek akkumulátora 2014 óta szolgált, és nyugodtan mondhatom: tízéves volt, mégis remekül működött. Hasonló eset volt egy 2013-as Volkswagen Polo Sedan is, amely bontásra érkezett hozzám. Az akkumulátort pár hónappal korábban cserélték, pedig még éveket kibírt volna, de a tulajdonos inkább előre gondolkodott, hogy ne érje meglepetés télen.

Eszembe jutott egy koreai autó is, egy Hyundai Getz, amelyet két akkumulátorral adtak el, egy újjal és egy régivel. Meglepő módon az újat csak a tizedik üzemévben vásárolták meg. Ami még érdekesebb, hogy az autó tulajdonosa egy idős hölgy volt, aki biztosan nem töltögette rendszeresen az akkumulátort, mégis rendkívül hosszú életű volt.

Megjegyzem, más autóknál is találkoztam néha igazi „örök darabokkal”, de ezeknél is volt egy közös jellemző, amely a felsorolt autókra is igaz volt. Most elmondom, mi volt ez.

Azoknál az autóknál, amelyekben kizárólag gyári elektromos berendezések voltak, sem riasztó, sem extra kütyü, sem utólagos rádió, az akkumulátorok öt évnél is tovább bírták. Könnyű kitalálni, hogy ez a sértetlen fedélzeti hálózat érdeme volt, ahol nem történt „kontár” beavatkozás, így nem alakult ki rejtett áramfelvétel.

Ezzel szemben azoknál az autóknál, amelyeket telepakoltak mindenféle kiegészítő elektronikával és divatos kütyükkel, az akkumulátorokat 2–3 évente cserélték, és ezt a tulajdonosok teljesen normálisnak tartották. Ennek oka egyértelműen a folyamatos, észrevétlen energiafogyasztás volt, ami lerövidítette az élettartamot.

Visszatérve a Suzukimhoz, be kell vallanom, hogy én magam voltam a hibás az akkumulátorok gyors haláláért, mivel a gyári elektronikán kívül beszereltem egy fedélzeti számítógépet, amely alvó módban is fogyasztott, valamint egy olyan rádiót, amely gyújtás nélkül is működött. Nyilvánvalóan egyik sem tett jót az akkumulátornak.

Lényegében tehát az egyetlen szabály, amellyel az akkumulátor élettartama akár 10 évre is kitolható, az az, hogy ne módosítsd az autó elektromos rendszerét, különösen akkor, ha nem vagy biztos a kivitelezés szakszerűségében.

Jelenleg a Skodámban kizárólag gyári elektronika van, az akkumulátor már a hetedik évét tapossa, és minden jel arra utal, hogy még 2–3 évig gond nélkül szolgál. Ha pedig időnként megelőző jelleggel fel is töltöm, akár a tíz évet is elérheti. Persze jó lenne előbb autót cserélni, mint akkumulátort, de manapság ezt már nehéz előre megjósolni.

+ Érdekességként:

Sokan nem gondolnak bele, de egy rosszul bekötött utólagos kütyü akár napi szinten is képes lemeríteni az akkumulátort. Néha tényleg az a legjobb tuning, ha nem nyúlsz hozzá semmihez.