Februárban te is előveszed a magokat, ilyenkor indul a palántanevelés szezonja a kertben és a lakásban. A vetéshez szükséged lesz virág- és zöldségmagokra, cserepekre, valamint jó minőségű, termékeny talajra. A bolti föld kényelmes megoldás, de önmagában ritkán elég tápláló, szerencsére ezen gyorsan tudsz javítani. Hogyan?

Egyszerűen keverj a földhöz speciális talajjavító adalékokat. De melyiket válaszd, és milyen arányban használd?

Miből áll a boltban kapható talaj?

Többnyire tőzeg az alapja. Ettől lesz sötét és laza szerkezetű, amikor kibontod a zsákot. Ha viszont levegőn hagyod, könnyen összeesik és kiszárad. Ez a fiatal palánták számára kockázatos. Elég, ha egyszer megfeledkezel az öntözésről, és máris kemény, levegőtlen közeg veszi körül a gyökereket, ami visszafogja a fejlődést.

Előfordul, hogy a gyártás során kevernek a tőzeghez talajjavító anyagokat is. A földben látható fehér szemcsék általában perlit. Jó, ha van benne, de gyakran kevés a mennyisége.

A tőzeghez néha műtrágya is kerül, ami segíti a kezdeti fejlődést, de sokszor ez sem elegendő. Mit tehetsz ilyenkor?

Mit adhatsz a vásárolt palántaföldhöz?

A legegyszerűbb, ha valamilyen szervetlen talajjavítót keversz hozzá. Ezek könnyen beszerezhetők és nem bonyolult a használatuk. Ilyen például a

Perlit és a vermikulit

A két leggyakrabban kapható talajjavító a perlit és a vermikulit. Mindkettő megfelelő választás palántaneveléshez. Javítják a talaj szerkezetét és lazábbá teszik a közeget.

Homok

Használhatsz kalcinált, azaz fertőtlenített homokot, vagy boltban vásárolt változatot is. Sokszor az állatkereskedésben találod a legtisztább, finom szemcséjű homokot, amit kisállatok számára árulnak. Ez kifejezetten jó kiegészítője a palántaföldnek. Akár önmagában is bevetheted dugványok gyökereztetéséhez vagy magok rétegzéséhez.

Céolit

A céolit hasonló szerepet tölt be, mint a homok, és a perlithez vagy vermikulithoz is mérhető. Egymással helyettesíthetők. A céolit előnye, hogy a szerkezet javítása mellett képes megkötni a felesleges tápanyagokat, majd szükség szerint visszaadni azokat a növényeknek.

Hidrogél

A hidrogél akkor jön jól, ha nem tudsz mindig pontosan öntözni. Magába szívja a vizet, majd fokozatosan adja le. Így egyenletesebb lesz a talaj nedvességtartalma, ami sokat számít a fiatal növényeknél.

1. Hidrogél
2. Perlit
3. Vermikulit
4. Céolit
5. Homok
6. És talaj adalékok nélkül

Milyen előnyei vannak a szervetlen talajjavítók használatának?

A talajjavítók javítják a talaj szerkezetét.
Segítenek abban, hogy a palánták kevésbé legyenek kiszolgáltatva a túlöntözésnek vagy a kiszáradásnak.
Hozzájárulnak ahhoz, hogy a műtrágya egyenletesebben oszoljon el a közegben.
A felsorolt anyagok biztonságosan használhatók csíráztatáshoz is. Több közülük, például a perlit vagy a homok, akár önálló vetőközegként is megállja a helyét.

Melyek a szervetlen talajjavítók hátrányai?

Ezek az anyagok inert közegek, vagyis egyáltalán nem tartalmaznak tápanyagokat. Tiszta formában a növény számára nincs tápértékük.

Milyen arányban keverd a talajt és a talajjavítókat?

1. Talaj + hidrogél 3:1 vagy 2:1 arányban
2. A homokot használhatod önmagában, vagy 3:1, illetve 2:1 arányban keverve
3. Perlit + vermikulit + talaj = 0,5 + 0,5 + 3
4. Perlit + talaj = 1 + 3
5. Vermikulit + talaj = 1 + 3
6. Céolit + talaj = 1 + 3 vagy 1 + 4

Kell műtrágyát adnod a palánták földjéhez?

A csírázás időszakában nem szükséges műtrágyát keverni a vetőközeghez. Sok esetben a magokat teljesen inert közegbe vetik.

Az átültetéshez és a tűzdeléshez használt földhöz viszont már érdemes tápanyagot adni. Ha ez elmarad, gondoskodj a rendszeres, nagyjából kéthetenkénti tápoldatozásról, a második vagy harmadik héttől kezdve az egyedi cserepekbe ültetés után.

Egyszerűbb megoldás, ha már az elején összeállítasz egy jó szerkezetű, tápanyaggal dúsított keveréket, amelyben a talaj, a talajjavító és a műtrágya is helyet kap.

A fejlettebb palánták földjéhez célszerű humátokat tartalmazó ásványi műtrágyát adnod. Akkor is keverhetsz a földbe tápanyagot már vetéskor, ha a növényeket végig ugyanabban a cserépben neveled. Így járnak el sokan például paprika és padlizsán esetében.

Ha egyszer megérted, hogyan viselkedik a talaj a cserépben, egészen más szemmel nézel majd egy marék földre. A palántanevelés sok apró döntésből áll, és ezek a részletek gyakran többet számítanak, mint maga a mag.