Mindig több uborkát ültettem, mert gyakran történik valami váratlan. Miért nem alakulnak ki az uborkáknál azok a szép fürtök, amelyeket a képeken látunk? Miért nem lesz termés a nagy melegben? Miért romlik a növény állapota, minél többet lazítjuk a talajt?

Ezekre és sok más kérdésre sokáig nem találtam választ, amíg meg nem ismertem egy tapasztalt kertész szakembert. Akkor hirtelen sok minden a helyére került, és a tanácsainak alkalmazásával a terméskiesés is jóval kisebb lett. Ebben a cikkben arról mesélek, mi segített nekem növelni az uborka termését.

Miért nem nőnek fürtben a fürtös uborkák?

Ez volt az első kérdés, ami foglalkoztatott. Amikor ilyen uborkákat ültetünk a kertbe, sokszor csak 2–3 termés jelenik meg egy csomóban, és ezzel vége is. Az eredmény pedig ugyanaz, akár saját magról, akár boltban vásárolt magról van szó.

Ilyen helyzetben a szakember azt javasolja, hogy először a magokat vizsgáljuk meg.

A csomós és bokros fajtáknál akkor kapjuk a legjobb eredményt, ha hibrideket ültetünk. A csomagoláson az F1 jelölést kell keresni. Ezeknél főként női virágzás jellemző. A női virágok aránya azonban nem mindig teljes, ezért érdemes a magokat stimulálni.

Ha viszont az uborkát hagyományos fajta magjából veted, a stimulálás már szinte kötelező. Ezeknél a növényeknél ugyanis a fő száron leginkább hímvirágok jelennek meg.

Ha saját magot vetsz, ráadásul frisset, akkor a stimulálás szintén szükséges.

A szakember a stimuláció alatt a magok vetés előtti melegítését érti. A legegyszerűbb módszer, ha egy hónappal vetés előtt, világos helyen egy átlátszó zacskóba teszed a magokat, majd a központi fűtés radiátorára akasztod. Ha későn jut eszedbe, van egy gyors megoldás is. Ültetés előtt tedd a magokat egy termoszba, és önts rájuk +53 °C-os vizet 15–20 percre. Így a magok fertőtlenítése is megtörténik az antraknózis és a bakteriózis ellen.

A melegítés után a növények sokkal több női virágot hoznak, nagyjából kétszer annyit. A női virágokat könnyű felismerni, mert közvetlenül a virág alatt már ott látszik egy apró uborka.

Uborka termesztése szabadföldön, a módszer kiválasztása

Ma már szinte mindenki függőleges támrendszerrel termeszti az uborkát, üvegházban és szabadföldön egyaránt. A szakember azonban azt javasolja, hogy a hidegebb éghajlatú területeken kis fóliasátorban vagy íves takarás alatt, vízszintesen ültessük a növényeket. A nappal felmelegedett talajból éjszaka felszálló meleg levegő így elegendő lesz a növények számára.

Melegebb területeken inkább a nappali és éjszakai hőmérséklet különbsége számít.

Ha éjszaka +16 °C alá csökken a hőmérséklet, az uborka nehezen hoz termést. +12 °C alatt már kritikus a helyzet. A növény számára ideális nappali hőmérséklet +22 és +28 °C között van. +20 °C alatt lassul a növekedés, +30 °C felett a termések kialakulása gyengül. +36 és +38 °C között a beporzás gyakorlatilag leáll.

Ezért meleg éghajlaton is érdemes takarást használni. A takarás véd a hűvös éjszakák és a túl forró nappalok ellen is. A növényeket ilyenkor is célszerű vízszintesen vezetni, hogy távolabb legyenek a felmelegedő takaróanyagtól.

A falvakban sok helyen így ültetik az uborkát. Reggel megöntözik a növényeket, este szárazon mennek „aludni”. Manapság sok kertben egész nyáron lélegző takaróanyag fedi az ágyásokat. Ilyen esetben az uborkát általában nem futtatják fel támasztékra.

Uborkaültetés: milyen talajt szeret az uborka

Az uborka a humuszban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú talajt kedveli. Az ideális pH 5–6 körül van. A savanyú, tömör, tápanyagban szegény vagy hideg talajban rosszul fejlődik.

A talaj termékenységét a vegetáció során rendszeres tápanyag-utánpótlással lehet fenntartani.

A leggyakrabban használt megoldások:

komposzt és csontliszt
friss trágyalé
madártrágya oldata
ásványi műtrágyák

A talajnak nedvesnek és melegnek kell maradnia. Nyílt és zárt termesztésben az uborka gyökerei csak +15 és +16 °C felett fejlődnek megfelelően.

Uborka palánták, miért érdemes kerülni őket

Az uborka gyökérzete nagyon érzékeny, hasonlóan a tökfélék többi tagjához. Főként vékony szívószőrökből áll. Ezek a hajszálvékony részek a legkisebb sérülésnél is letörnek.

Ezért a szakember szerint jobb közvetlenül a helyére vetni az uborkát, palántanevelés nélkül.

A gyökérzet nemcsak gyenge, a regenerációja is lassú. Ha a szívószőrök megsérülnek, nem nőnek vissza. Új gyökerek kialakulásához idő kell.

Ha mégis palántát nevelsz, arra kell törekedni, hogy átültetéskor a gyökérzet teljesen sértetlen maradjon.

Miért nem szabad az uborkát felásni, inkább csak levágni

A gyenge gyökérzet miatt a szakember azt javasolja, hogy az uborkás ágyást ne ássuk fel. Ha gyom jelenik meg, ne tépd ki. Vágd le a talajszintnél.

Ahhoz, hogy a talaj laza maradjon és ne száradjon ki, az uborkát közvetlenül ültetés után érdemes vastagon mulcsozni.

Hogyan használjuk okosan a lombot a kertben, egy tapasztalt szakember tanácsa

A vastag mulcsréteg alatt rothadás alakulhat ki, ha a levelek túl közel vannak a talajhoz. Függőleges termesztésnél ezért az alsó 3–4 levelet érdemes eltávolítani. Azokat a hajtásokat kell letépni, amelyek a levélhónaljból indulnak.

Így a legalsó hajtások nem nőnek tovább, ezek ugyanis gyakran a földhöz érnek.

Az alsó hajtások sok tápanyagot vesznek fel, miközben alig hoznak termést, mert kevés fény jut hozzájuk. A sűrű növényállomány ráadásul kedvez a rothadás kialakulásának.

A kontroll nélküli növekedés gyorsan csökkenti a termést, és ez a szezon további részében is érezhető marad.

A szakember szerint a megoldás az oldalhajtások rendszeres csípése. Amikor egy oldalhajtáson megjelenik két levél, a hajtás végét le kell vágni. Így a növény nem sűrűsödik be, a fény és a levegő minden növényhez eljut, és sok uborka fejlődik ki.

A kertészkedés egyik érdekes tanulsága, hogy a kevesebb beavatkozás gyakran több termést hoz. Az uborka érzékeny növény, ezért a túl sok kapálás, igazgatás vagy átültetés inkább visszaveti a fejlődését. Sok tapasztalt kertész úgy tartja, hogy stabil körülmények mellett a növény sokkal jobban teljesít.

Egy másik megfigyelés is gyakran előkerül a kertészek beszélgetéseiben. Az uborka látványosan jobban fejlődik olyan ágyásban, ahol előző évben komposzt vagy más szerves anyag került a talajba. A talajélet ilyenkor aktívabb, ami a növény növekedésére és a termés mennyiségére is hatással van.