Egy évvel ezelőtt Andrea lement a szülés előtti súlyára, hogy megóvja az egészségét. Gyerekkorában ugyanis vesebetegséget diagnosztizáltak nála, és az orvosok azt mondták neki, hogy nem éri meg a harmincötödik életévét. És mivel szeretne minél tovább itt lenni két gyermeke számára, elhatározta, hogy lefogy. Kevesebb mint egy év alatt 16 kilogrammot fogyott.
„Szándékosan kerültem a súlymérést, de nagyon jól láttam, hogy az otthoni ruháim egyetlen fakó pólóra zsugorodtak, és minden nadrágomból kilógott a hasam. Persze, százhatvannyolc centiméter magasan hetvenhárom kiló nem is volt olyan rossz. Mit nem adnának ezért mások, de nekem beteg a vesém, és minden plusz kiló veszélyezteti az egészségemet. Ráadásul nem is éreztem jól magam abban a pufók testben” – mondja Andrea, akit nagyon karcsú és magas barátnője biztatott a fogyásra. Amikor észrevette, hogy Andrea meghízott, szólt neki.
Messzire engedtem
„Több mint tíz éve ismerjük egymást, és nem volt túl szép dolog ezt hangosan hallani. Amikor elmentem a vese vizsgálatra, az eredmények megijesztettek. Azonnal eszembe jutott, hogy az orvosok tizenegy évesen azt jósolták, hogy a vesebetegségem miatt soha nem lesz gyerekem, és hogy nem érem meg a harmincötödik életévemet. Akkor nem sokat gondolkodtam rajta, de ahogy az ember idősebb lesz, másképp látja a dolgokat. Végül is születtek gyerekeim, méghozzá kettő, de amikor a vesegyógyász, egyedülálló anyaként, azt mondta nekem: „Beszéljünk a dialízisről”, az agyam elkezdett zakatolni. ‘Miért hagytam, hogy idáig fajuljon a dolog’ – mondogattam magamnak, és egy hétvégi sírás után úgy döntöttem, hogy szembenézek mindennel. Le fogok fogyni, és visszafordítom a dolgot” – emlékszik vissza a fiatal nő, aki félt enni, nehogy még jobban ártson a veséjének.
Szerencsére találkozott egy táplálkozási szakemberrel, akivel megosztotta a kórtörténetét, és máris részben meggyőzték.
„A szakember hihetetlenül empatikus, megértő és mosolygós volt. Erőt adott nekem, és hittem benne, hogy valahogy sikerülni fog. Az első hónapban repültek a kilók, és időnként az elveszett önbizalmam is elkezdett visszatérni. Az étrendem a feje tetejére állt, elkezdtem gyakrabban enni, a vesém miatt kihagytam a húst, és hüvelyesekkel helyettesítettem. És abbahagytam a kávézást, amit sosem szerettem igazán, de azért ittam, mert kimerült voltam. De mindenekelőtt megértettem, hogy az egészségem egyik fele a fejemben van” – gondolta Andrea, akinek egy év alatt sikerült lefaragnia a súlyát arra a szintre, amivel az érettségire ment.
A hüvelyesek olyan növények, amelyek magas fehérje-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, és segíthetnek a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A hüvelyesek közé tartoznak például a bab, a borsó, a lencse és a csicseriborsó. A hüvelyesek fogyasztása előnyös lehet a vesebetegségben szenvedők számára is, mivel csökkenthetik az urea- és kreatininszintet, amelyek a veseműködés romlásának mutatói.
És a veséim? „Csoda történt, és valóban javult a működésük. Már nem félek a vesegyógyászhoz menni, és büszke vagyok magamra. Nem annyira a tükörbe nézésről van szó, ahol a tizenhat lement kiló szembetűnő, hanem sokkal fontosabb, hogy rájöttem, mi a legfontosabb az életben. Hogy azt akarom, hogy a gyerekeim boldogok legyenek, és hogy legyen anyukájuk” – mondja elérzékenyülten a kétszeres anyuka, akinek a fogyásban partnere a jó kedve volt. Megtanult sétálni és elkezdett squashozni.
Porosodnak a súlyzóimra
„Újra több energiám lett, és elkezdtem otthonom felújítani és átalakítani. Egyébként rengeteget mozgok. Otthonról dolgozom, nem voltam hagyományos szülői vagy szülési szabadságon a két gyermekemmel. Együtt megyünk vidékre, játszótérre, uszodába. Szeretek túrázni is, amit igyekszem megismertetni a gyerekeimmel. És újra elmegyünk kerékpározni. Az ország tele van sziklákkal, várakkal, romokkal és gyönyörű természeti kincsekkel. Soha nem szűnök meg csodálkozni azon, hogy milyen gyönyörű a természet. De tíz éve nem jártam edzőteremben, és a súlyzóimat az ágyam alatt tartom, ahol csak porosodnak, most másfajta testmozgást szeretek” – mosolyog Andrea.
„A szüleimmel építettünk egy faházat deszkákból. Igen, azok más idők voltak, de szívesen emlékszem vissza rájuk. Apám megtanított kanasztázni, kártyáztunk és sakkoztunk. Akkor még nem voltak mobiltelefonok, mindig magunkat szórakoztattuk” – emlékszik vissza a fiatal nő, aki egy bizonyos korig vékony volt. Amikor azonban harmadikos korában felszedett pár kilót, az orvosok súlyos vesebetegséget diagnosztizáltak nála, amellyel a mai napig küzd.
„Tizenegy évesen a kortikoszteroid-kezelésnek köszönhetően hatvanöt kiló fölött voltam, és rettenetesen szégyelltem magam. Akkoriban fogadalmat tettem, és majdnem húsz kilót fogytam. Nos, ahogy telt az idő, szerelmes lettem, és született két gyermekem. Jelenleg társ nélkül élek, de boldogulok. Most különösen örülök, hogy javult az egészségem, utoljára a középiskolában volt ilyen az állapotom. Az pedig jó pár évvel ezelőtt volt. Már felemelt fejjel, tudok járkálni fürdőruhában is.
Ha a cikk tetszett és szeretne az oldal fejlődéséhez, sikeréhez hozzájárulni, kérünk, ne felejtse el megosztani családtagjaival, barátaival. Köszönjük.