A paradicsomtermesztés sok kertbarát kedvenc elfoglaltsága, de a bőséges terméshez jóval több kell annál, mint hogy időnként meglocsolod a töveket.
A siker titka sokszor már az ültetés pillanatában eldől. A túl sekély ültetés, a rosszul időzített tápanyag-utánpótlás vagy az oldalhajtások meghagyása könnyen gyenge terméshez vezethet.
A legerősebb paradicsom gyökere mélyen indul
Sokan ott hibáznak, hogy a palántát pontosan ugyanabba a mélységbe ültetik, ahol a cserépben volt.
Pedig a paradicsom különleges növény: a föld alá kerülő szárrészen új gyökereket képes fejleszteni. Ezért érdemes jóval mélyebbre ültetni, mint ahogy eredetileg nőtt.
Miért fontos a mély ültetés?
Ültetés előtt szedd le az alsó leveleket, majd a szár jelentős részét takard be földdel.
Így sokkal erősebb gyökérrendszer alakul ki, ami nyáron különösen fontos. A mélyebb gyökerek könnyebben jutnak vízhez a forró, száraz időszakokban is.
A „fattyúhajtások” rengeteg energiát elvesznek
Ha a paradicsomot teljesen szabadon növekedni hagyod, gyorsan sűrű lombtömeget nevel, miközben a termések kisebbek maradnak.
A levelek hónaljában megjelenő oldalhajtások rengeteg energiát vesznek el a növénytől. Ezeket a kertészek gyakran „fattyúhajtásoknak” vagy „hónaljhajtásoknak” nevezik.
Hetente egyszer érdemes átnézni a töveket
A legjobb, ha ezeket kézzel töröd ki még fiatal állapotban, amikor nagyjából 3–5 centiméteresek.
A karós paradicsomoknál általában egy vagy legfeljebb két főszárat hagynak meg. Ettől a növény szellősebb marad, ami segít csökkenteni a gombás betegségek kialakulásának esélyét.
A paradicsom sok tápanyagot igényel
A paradicsom kifejezetten tápanyagigényes növény, ezért már ültetéskor érdemes komposztot vagy érett trágyát keverni a földbe.
Sokan azonban virágzás után is túl sok nitrogént adnak neki, ami nem mindig jó ötlet.
Virágzás után másra van szüksége
Amikor megjelennek az első virágok, a túlzott nitrogén inkább csak a levelek növekedését gyorsítja.
Ilyenkor célszerű káliumban gazdag tápoldatra váltani, mert ez segíti a nagyobb, ízesebb paradicsomok fejlődését.
Az öntözésnél a rendszeresség a legfontosabb
A paradicsom nagyon érzékenyen reagál a szélsőséges vízellátásra.
Ha hosszú száraz időszak után hirtelen túl sok vizet kap, a termések könnyen megrepedhetnek. Sokkal jobb a rendszeres, egyenletes öntözés.
Nem mindegy, hova kerül a víz
Mindig a tövekhez locsolj, lehetőleg reggel vagy este.
A levelek vizezése növelheti a betegségek kialakulásának kockázatát, különösen párás időben.
Napfény nélkül nincs igazán jó termés
A paradicsomnak legalább napi 8 óra közvetlen napsütésre van szüksége ahhoz, hogy igazán aromás és édes terméseket hozzon.
Ha túl árnyékos helyre kerül, a növekedés lassabb lesz, és a termések sem fejlődnek megfelelően.
A túlzsúfolt ültetés sok problémát okozhat
A tövek között érdemes legalább 50–70 centiméter távolságot hagyni.
Ha túl közel kerülnek egymáshoz, a levegő nehezebben mozog közöttük, a nedvesség tovább megmarad, és a betegségek sokkal gyorsabban terjednek.
Egy apró trükk, amit sok tapasztalt kertész használ
A talajhoz közeli leveleket érdemes eltávolítani, hogy kisebb legyen az esélye a fertőzéseknek.
Üvegházban pedig sokan időnként finoman megrázzák a virágzó fürtöket, mert ez segíthet a jobb beporzásban és a nagyobb terméshozamban.