Pontosabban: a hungarocell mint önálló anyag nem létezik, valójában polisztirolhabról beszélünk. Ahogy a neve is mutatja, ha félretesszük a „hab” és a „polisztirol” kifejezéseket, az alapanyag a sztirol. És talán meg fogsz lepődni, ha megtudod, hogy a sztirol felfedezésekor még semmi köze nem volt a kőolajhoz.
Ma már nehéz elképzelni a modern civilizációt nélküle. Mindenhol jelen van: az űreszközök szigetelésétől a televíziók és mikrohullámú sütők csomagolásáig.
Az igazi áttörést azonban az alacsony emeletes és egyedi lakóházak építésében hozta el.
Kezdetben az építők nem is értették, mire jók ezek a fehér, szinte súlytalan lapok. Az emberek értetlenül álltak előtte, majd hirtelen minden világossá vált… Miért építenél 80 cm vastag falakat és dolgoznál rajtuk egy teljes szezont, ha felhúzhatsz egy 20 cm-es falat, ráragaszthatsz 10 cm hungarocellt, levakolhatod, és két hét alatt kész a „majdnem” normális ház?
A hungarocellt azért szerették meg, mert elnéz minden hibát: a pontatlan falazást, a réseket, az elcsúszott blokkokat, a lyukakat és a túl vékony falakat. A kiváló hőszigetelési értékei elvileg garantálják az egyenletes meleget… de ez nem mindig igaz.
Az építő brigádok rajongnak érte, mert így nem 2-3, hanem akár 10-12 munkát is el tudtak vállalni egy nyár alatt, miközben a bevételük nem csökken, sőt nő.
Még jobban megszerették azok a kivitelezők, akik kulcsrakész házakat építenek továbbértékesítésre. Elég volt egy nagy telket kettéosztani, felhúzni két kétszintes házat keskeny alapra, majd gyorsan leszigetelni és levakolni.
Egy ház másfél hónap alatt elkészült, a brigád vezetője pedig hatalmas hasznot könyvelhetett el. Ez igazi álombiznisz. Ezért találkozol olyan gyakran eladó ikerházakkal aprócska telkeken.
Ha ez lenne a hungarocell házak egyetlen problémája, nem is lenne miről beszélni. Gyors építés, ügyes munka, mindenki boldog. Most hagyjuk a minőségi kérdéseket, bár néha egészen hajmeresztő megoldásokkal lehet találkozni.
Most kizárólag a hungarocell szigetelés valódi következményeiről lesz szó, amelyekről a legtöbb laikus mit sem sejt.
Ha megkérdezel bárkit, aki már szigetelt kőházat lapos szigetelőanyaggal, hogy mivel érdemes szigetelni a homlokzatot, az esetek 30%-ában azt mondja: „kőzetgyapottal”. Minden más esetben azonban az egyszerű válasz érkezik:
– Megbolondultál? Ragassz hungarocellt, és ne gondolkodj túl sokat.
A hungarocellt tartják a legmegbízhatóbb hagyományos szigetelőanyagnak.
A legnagyobb előnye, hogy van egy „varázsszó”: lélegzik.
És ez részben igaz is. A hungarocell körülbelül 0,05 mg/m·Pa mennyiségű vízgőzt képes átereszteni. Ezt az adatot az „öreg rókák” előszeretettel lobogtatják a háztulajdonosok előtt.
De vajon ez sok vagy kevés?
Meglepő módon a hungarocell legjobb barátja, a gázbeton. Páradiffúziós értéke 0,21 mg/m·Pa, ami majdnem négyszerese.
Mi történik egy kemény télen, amikor a falból távozó nedvesség egy vékony hungarocell rétegnek ütközik a homlokzaton?
Vegyél egy mély levegőt…
Haladjunk tovább…
A mi éghajlatunkon élnek más „kedves” teremtmények is, akikről rengeteg népmese született: az egerek. Ezek a nem túl barátságos lakótársak ősszel rájönnek, hogy a természet nem ideális téli szállás, ezért beköltöznének hozzánk.
Bejutott a lábazatnál, és egészen a tető pereméig felrágta magát. Vagyis ez a kis szürke „bányász” 3,5 méternyi szigetelést pusztított el.
A ház tulajdonosa pedig semmit sem tudott tenni!
Csak nézte, ahogy a morzsák potyognak a burkolat alól… a saját szigeteléséből… a saját házából…
Azt gondolod, itt véget ért a történet? A másik oldalon, ahol hungarocell vázszerkezetes bővítés készült, több millió hangya költözött be.
Ez a kolónia körülbelül egy négyzetméternyi falrészt pusztított el. A tulajdonos pedig csak értetlenkedett, miért fázik a fal és miért szakad le a gipszkarton.
A legrosszabb, hogy semmilyen vegyszer nem oldja meg ezt a problémát. Az egerek ellen még segíthet a rágcsálóháló, de a hangyák azt inkább extra védelemként értelmezik.
A páradiffúzió kérdése sem ilyen egyszerű: ha membránt teszel a fal és a szigetelés közé, a kinti oldalon felgyülemlő nedvesség elkezdi szétmállasztani a gázbetont, amely 2–4 év alatt akár 5–7 cm-t is elveszít.
Mit lehet tenni?
Felejtsd el!
Jobb megoldás a normális kőzetgyapot, vagy egy valódi szellőzőréteg kialakítása a falban. De vajon ki fog ezzel bajlódni az „eladásra” épített házaknál?
Nagyon jó kérdés!
A szigetelés nem csak hőtechnikai kérdés, hanem hosszú távú szerkezeti döntés is.
Egy rosszul megválasztott anyag évekkel később sokkal többe kerülhet, mint az eredeti spórolás.