A levelek sárgulása nem feltétlenül jelent betegséget, kiszáradást vagy egyszerű nitrogénhiányt. Nagyon gyakran egy rejtett magnéziumhiány áll a háttérben, amely akkor is kialakulhat, ha a talajban elvileg jelen van ez az elem, de a gyökerek nem tudják felvenni. Ha az idősebb leveleken jellegzetes sárgulás jelenik meg úgy, hogy az erek továbbra is élénkzöldek maradnak, akkor a probléma már egy ideje fennáll. Érdemes felismerni ezt a hiányt, és szükség esetén magnézium-szulfátot alkalmazni, hogy a növények mielőbb visszanyerjék vitalitásukat.

Miért olyan fontos a magnézium?

A magnézium a klorofill központi alkotóeleme, vagyis annak a zöld festékanyagnak, amely a fotoszintézishez nélkülözhetetlen. Jelenléte teszi lehetővé, hogy a növény hatékonyan hasznosítsa a napfény energiáját. Ez az energia biztosítja a cukrok előállítását, amelyek a gyökerek, a hajtások, a virágok és a termések fejlődésének alapját jelentik.

Ha a magnézium hiányozni kezd, a növény külsőre egy ideig még egészségesnek tűnhet, belső „energiaellátása” azonban fokozatosan gyengül. Lassabban fejlődik a gyökérzet, a hajtások növekedése visszaesik, kevesebb virág és termés képződik, miközben a növény érzékenyebbé válik a szárazságra, a hőhullámokra és a hidegre. A kutatások szerint a megfelelő magnéziumellátás jelentősen javítja a növények ellenálló képességét a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.

A magnézium szerepe azonban messze túlmutat a fotoszintézisen. Számos enzim működéséhez nélkülözhetetlen, amelyek a sejtek legfontosabb kémiai folyamatait irányítják. Emellett az ATP megfelelő működéséhez is szükséges, amely a sejtek energiaforrása. Magnézium nélkül a sejtek energiatermelése romlik, ami lassítja a fehérjék képződését és a sérült szövetek regenerálódását.

A magnézium segíti a fotoszintézis során keletkező cukrok szállítását is a levelekből a gyökerekhez, a fiatal hajtásokhoz és a fejlődő termésekhez. Ez a szállítás a növény szállítószövetein keresztül történik, amelyek a növény belső közlekedési hálózataként működnek. Magnéziumhiány esetén ez a rendszer kevésbé hatékony. A levelekben ugyan felhalmozódhatnak a cukrok, de a gyökerek és a termések jóval kevesebbet kapnak belőlük. Emiatt a növény lankadtnak tűnhet, még akkor is, ha elegendő vizet kap.

Mi okozza a magnéziumhiányt?

Sok esetben nem az a probléma, hogy nincs elegendő magnézium a talajban, hanem az, hogy felborul a tápanyagok egyensúlya. A magnézium legnagyobb „versenytársa” a kálium, amelyet nagy mennyiségben használnak paradicsom, paprika és uborka trágyázására. Bár a kálium fontos a virágzáshoz és a termésképzéshez, túlzott mennyiségben akadályozhatja a magnézium felvételét.

Ezt tudományos vizsgálatok is alátámasztják. Hidrokultúrás paradicsomnevelés során kimutatták, hogy a magas káliumszint jelentősen fokozta a magnéziumhiányt. A legmagasabb káliumszint mellett a növények összes biomasszája több mint 45 százalékkal kisebb volt, mint a kiegyensúlyozott tápanyagellátás mellett fejlődő növényeké. A sárguló levelek tehát gyakran nem egyszerű tápanyaghiányt, hanem a kálium, a kalcium és a magnézium arányának felborulását jelzik.

Sok talajban a magnézium mennyisége eleve alacsony. A hiány különösen gyorsan kialakul könnyű, homokos vagy savanyú talajokon, illetve intenzív öntözés vagy nagy esőzések után. Ennek oka, hogy a magnézium könnyen kimosódik a gyökerek által elérhető talajrétegből.

Hogyan ismerhető fel a magnéziumhiány?

Az első tünetek rendszerint a legidősebb alsó leveleken jelennek meg. A levélerek közötti rész sárgulni kezd, miközben az erek sokáig zöldek maradnak. Ezt a jelenséget erek közötti klorózisnak nevezik. Később rozsdás vagy barna foltok jelenhetnek meg, a levélszélek pedig száradni kezdenek. A növény növekedése lelassul, gyengébben virágzik, és a rendszeres öntözés ellenére is legyengültnek látszik.

A különböző növényeknél a tünetek eltérően jelentkezhetnek.

• Paradicsom, uborka és paprika esetében az alsó leveleken jól látható sárgulás jelenik meg az erek között.
• A rózsák elveszítik mélyzöld színüket, leveleik fakóvá válnak.
• A tuják, lucfenyők és fenyők esetében a korona belsejében lévő idősebb tűlevelek sárgulnak.
• A hortenziákon és a szőlőn mozaikszerű foltok alakulhatnak ki, amelyek fokozatosan egyre nagyobb területet borítanak.

Mivel a magnézium a növényen belül könnyen átcsoportosítható, hiány esetén az idősebb levelekből a fiatal hajtásokhoz és a fejlődő termésekhez kerül. Emiatt a tünetek mindig a növény alsó részén jelennek meg először, míg például a vashiány általában a legfiatalabb leveleken okoz hasonló elszíneződést.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a látható sárgulás már előrehaladott állapotot jelez. A fotoszintézis zavara és a kloroplasztiszok károsodása sejtszinten már jóval korábban elkezdődik, mint amikor a levelek elveszítik zöld színüket.

Mely növények a legérzékenyebbek?

A magnéziumhiány leggyorsabban a nagy tápanyagigényű növényeken jelentkezik, amelyek rövid idő alatt sok zöldtömeget és termést fejlesztenek.

• A paradicsomnál az alsó levelek károsodása csökkentheti a termés mennyiségét és minőségét.
• A paprika és a padlizsán hasonlóan reagál, különösen cserépben, üvegházban vagy fóliasátorban.
• Az uborka, a cukkini, a sütőtök és a dinnye gyors növekedésük miatt már kisebb hiány esetén is visszamaradhat a fejlődésben.
• A káposzta és a brokkoli esetében a tartós hiány megnehezíti a fejek megfelelő kialakulását.
• A burgonya és a kukorica különösen érzékeny a gyors növekedési időszakban, a kukorica levelein gyakran csíkos vagy márványos mintázat jelenik meg.
• A dísznövények és a gyep elveszítik élénk színüket, gyengébben virágoznak és lassabban regenerálódnak a nyári hőség után.

Keserűsó és magnézium-szulfát: gyors segítség

A keserűsó, vagyis a magnézium-szulfát az egyik leghatékonyabb módja a gyors magnéziumpótlásnak. Kiválóan oldódik vízben, ezért a levelek nagyon gyorsan fel tudják venni a benne található magnéziumot. Emellett ként is biztosít, amely fontos a fehérjék képződéséhez. Fontos azonban tudni, hogy nem teljes értékű műtrágya, mert nem tartalmaz nitrogént, foszfort vagy káliumot, ezért elsősorban gyors beavatkozásra szolgál.

Lombpermet készítéséhez a következő módszert alkalmazhatod:

• Készíts 0,5-1 százalékos oldatot, vagyis 1 liter vízben oldj fel 5-10 gramm magnézium-szulfátot, lehetőleg lágy vagy esővízben.
• Fiatal növényeknél az 5 g/l koncentráció ajánlott, erős hiány esetén fejlett növényeknél használható a 10 g/l adagolás.
• A permetezést kora reggel vagy késő este végezd, mert a tűző napsütésben a levelek károsodhatnak.
• Finom permetként juttasd ki a levelek mindkét oldalára, különösen az alsó felületre, ahol a legtöbb gázcserenyílás található.

Enyhe tünetek esetén általában egy kezelés elegendő, majd 7-10 napig figyeld a növény állapotát. Erősebb hiány esetén 2-3 ismétlésre lehet szükség 5-7 napos időközökkel.

A magnézium-szulfát öntözéssel is kijuttatható, különösen homokos talajokon. Biztonságos adagolásnak számít 10 gramm keserűsó 10 liter vízhez, amelyet a gyökérzónába kell kijuttatni. Ha azonban a talaj tartósan savanyú, hosszabb távon célszerű dolomitot vagy magnéziumtartalmú meszet alkalmazni, mert ezek nemcsak magnéziumot pótolnak, hanem a talaj kémhatását is javítják. Mindig tarts mértéket, mert a túlzott magnéziumbevitel hosszú távon akadályozhatja a kalcium és a kálium felvételét.