Sokan úgy gondolják, hogy a kapor az egyik legegyszerűbben termeszthető növény a kertben. Én is ezt hittem. Aztán évről évre azt tapasztaltam, hogy a vetés után alig bújik ki valami, vagy a növények gyengék, halványak és ritkák maradnak.

A különbséget csak később vettem észre. A kapor ugyan nem igényel bonyolult gondozást, de van néhány dolog, amire kifejezetten érzékeny.

Mit szeret a kapor?

A kapor akkor fejlődik a legszebben, ha:

• laza, jó szerkezetű talajba kerül,
• elegendő fényt kap,
• a földje nem szárad ki teljesen,
• megfelelő tápanyagok állnak rendelkezésére.

Sokan itt hibáznak: azt gondolják, hogy bárhová elszórhatják a magokat, és a növény majd magától megold mindent.

1. hiba: túl sűrű vetés

Amikor a magokat túl sűrűn szórjuk ki, a növények egymással versenyeznek a fényért, a vízért és a tápanyagokért.

Én is gyakran túl sok magot vetettem egy helyre, mert attól tartottam, hogy kevés fog kikelni. A végeredmény azonban sokszor gyenge és ritkás állomány lett.

A kapornak szüksége van némi térre ahhoz, hogy erős lombot fejlesszen.

2. hiba: túl mélyre kerülnek a magok

Erre kevesen gondolnak, pedig a kapormag nem szereti a túl mély vetést.

Sok kertész csak vékony földréteggel takarja a magokat, vagy éppen csak enyhén gereblyézi be őket a talaj felszínébe.

Én is azt hittem, hogy a mélyebbre vetett magok jobban védettek. Később derült ki, hogy így gyakran nehezebben csíráznak.

3. hiba: rossz helyre kerül

A kapor bizonyos növények közelében jobban érzi magát, míg mások mellett kevésbé fejlődhet megfelelően.

Sokan sikeresen termesztik olyan ágyásokban, ahol korábban káposzta, uborka, paradicsom, paprika vagy cukkini volt.

A vetésforgó és a megfelelő helyválasztás gyakran többet számít, mint egy újabb tápanyag-utánpótlás.

A rendszeres öntözésről sem szabad megfeledkezni

A kapor különösen a csírázás időszakában igényli az egyenletes nedvességet.

Ha a talaj többször teljesen kiszárad, a kelés egyenetlen lehet, és a növények fejlődése is lassulhat.

Egy érdekes megfigyelés

Sok kertész tapasztalja, hogy a kert különböző pontjain magától kikelő kapor gyakran erőteljesebben fejlődik, mint a gondosan elvetett sorok.

Ez részben annak köszönhető, hogy a magok természetes körülmények között, megfelelő mélységben és kedvező helyen kerülnek a talajba.