Pár hónapja belefutottam egy képbe a neten. Egy teniszlabda-tartóban sorakoztak a labdák, de valaki fogta magát, kettévágta őket, és voilá: ugyanabba a tartóba kettővel több félteniszlabda fért bele.

Először csak nevettem rajta, de aztán rájöttem, hogy ez a kis trükk kísértetiesen emlékeztet valamire, amit sok cég eljátszik.

Pisti története a pizzériából

Képzeld el, van egy helyi pizzéria, ahol Pisti, a szakács, igazi mágus. Ha ő készíti a tésztát, a pizza mindig pont olyan, mint amilyennek lennie kell: kívül ropogós, belül puha, a vendégek meg imádják.

Aztán a tulaj úgy dönt, hogy Pisti kicsit sokat kér fizetésként. „Ha Pisti béréből felveszek két új srácot, dupla annyi pizzát tudunk csinálni!” – gondolja.

És tényleg, jön két új fiú, csattognak a konyhában… csak éppen a pizza már nem az igazi. Több van belőle, de a vendégek panaszkodnak: nem olyan finom, mint régen.

Ismerős a sztori?

A tanulság

Pont, mint a teniszlabdákkal: több félteniszlabda nem ugyanaz, mint kevesebb, de egész.

A cégek gyakran úgy gondolják, hogy egy drágább, de kiváló ember helyett kettő olcsóbb is megteszi. A végeredmény? Több a munka, de a minőség csorbul.

A mennyiség nem pótolja a kiválóságot.

Zárszó

Legközelebb, amikor valaki azt mondja, hogy „inkább kettőt veszek ugyanazért az árért”, gondolj a félbevágott teniszlabdákra… és Pistire a pizzériából.

Nem mindig a „több” a jobb. Néha a legjobb döntés az, ha megtartod azt az egyet, aki tényleg számít.