Vettem egy autót, amelynek adatlapján büszkén szerepelt a „horganyzott karosszéria” felirat. Azt hittem, legalább tíz évig nyugodt lehetek a rozsda miatt. A valóság gyorsan kijózanított. Két év után megjelent az első rozsdafolt a sárvédőn. Elkezdtem utánanézni, mi állhat a háttérben, és elég meglepő dolgokat tudtam meg a horganyzásról.

A horganyzás sem egyforma

Rájöttem, hogy a cink felvitelének többféle technológiája létezik. A különbségek köztük hatalmasak.

A meleg horganyzás során az alkatrészt teljesen belemártják az olvadt cinkbe. Ez valóban hosszú távú védelmet ad. A bevonat kisebb karcolásoknál is képes védeni, mert a cink reakcióba lép, és lassítja a korróziót.

A teljes karosszéria meleg horganyzása viszont drága megoldás. Emiatt sok gyártó más eljárásokat alkalmaz, például hideg vagy elektrolitikus horganyzást, esetleg csak részleges kezelést. Egy ismerősöm egy üzemben dolgozik, ahol crossovereket szerelnek össze. Azt mesélte, ott cinkport tartalmazó alapozót használnak. Papíron ez horganyzásnak számít. A gyakorlatban a védelem korlátozott.

Miért gyengül a védelem

A legkiábrándítóbb az, hogy még a jobb minőségű horganyzás is elveszítheti a hatékonyságát bizonyos helyzetekben.

Egy éve rosszul parkoltam, és nekikoccantam egy beton oszlopnak. A sérülés aprónak tűnt, úgy gondoltam, nem lesz belőle gond. Fél évvel később egy érme méretű vörös folt jelent meg ugyanott.

A fényezés egy zárt réteg, amely elválasztja a cinket a külvilágtól. Ha ez a réteg megsérül, a korróziós folyamat elindul. Télen különösen gyors, mert az útszóró só és vegyszerek bejutnak a legkisebb repedésekbe is.

Ráadásul a festéken mikroszkopikus repedések is kialakulhatnak. Ezek a hőingadozás, az UV-sugárzás és a rezgések hatására jönnek létre. Szabad szemmel nem látszanak, a nedvesség viszont könnyen utat talál bennük. A vízszintes felületek, például a motorháztető és a tető, különösen érintettek. Itt a víz tovább megmarad, és gyakran itt indul meg először a rozsdásodás.

A rozsdás folt nem mindig korrózió

Előfordul, hogy rozsdaszínű pöttyöket látsz a karosszérián, de ezek nem a lemez rozsdásodását jelentik. Sokszor fémpor tapad a lakkrétegre, majd ott oxidálódik. Származhat a fékbetétek kopásából, sínek csiszolásából vagy egy közeli építkezésről.

Egyszerűen ellenőrizheted: finoman végighúzod a körmöd a kérdéses részen. Ha a felület sima, a szennyeződés a lakkrétegben van, és polírozással vagy tisztító agyaggal eltávolítható. Ha érdes, akkor már valódi korrózióról lehet szó.

Mit csinálok most

Mindezek után kialakítottam a saját rendszeremet.

A horganyzás hasznos, de önmagában kevés.

Télen rendszeresen lemosom az alvázat és az alsó részeket. Kéthetente felkeresek egy olyan mosót, ahol emelőn alaposan átöblítik az autót. A vegyszerek ne maradjanak tovább a fém közelében, mint muszáj.

A kisebb sérüléseket azonnal javítom. Beszereztem javítófesték-ceruzát a karosszéria színében. Nem lesz gyári minőségű a javítás, viszont nem jelennek meg újabb korróziós pontok.

Tavasszal kezelem a küszöböket és a kerékjárati íveket. Időt és pénzt igényel, de jóval kevesebb, mint egy későbbi lakatosmunka.

Az alvázat már új korában kezeltem korrózióvédelemmel. Sokan fölöslegesnek tartják horganyzott karosszériánál. Szerintem egy plusz védőréteg mindig jól jön az agresszív környezettel szemben.

Könnyű azt gondolni, hogy a horganyzás mindent megold. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a karosszériával továbbra is foglalkozni kell.

Érdekes, hogy a legtöbb rozsdagóc mindig egy apró sérülésből indul ki, amit eleinte jelentéktelennek érzel. Az is sokat számít, hol használod az autót, városban, sós utakon vagy nedves környezetben egészen más tempóban öregszik a lemez.