Európa újra olyan helyzettel néz szembe, ami alapjaiban rengetheti meg a gazdasági stabilitást. A közel-keleti feszültségek és az energiapiachoz kapcsolódó bizonytalanság együtt olyan félelmeket hoz, amelyek az elmúlt évek legkeményebb időszakait idézik fel.

Az üzemanyagárak meredek emelkedése ráadásul nem csak az autósokat érinti, hanem szinte minden termék és szolgáltatás árát felhúzza az egész kontinensen.

A német kancellár figyelmeztetése

A helyzet súlyát jól mutatja, hogy Friedrich Merz német kancellár nyíltan beszélt a kockázatokról. Szerinte Európának olyan gazdasági sokkokra kell számítania, amelyek a világjárvány vagy az ukrajnai háború kezdetének hatásaihoz mérhetők.

„A ránk nehezedő teher összehasonlítható lesz a Covid-járvánnyal vagy az ukrajnai háború kezdetével” – fogalmazott Merz, ahogy azt a Politico is idézte.

Nem csak ő látja borúsan a helyzetet. Guido Crosetto olasz védelmi miniszter is hasonló hangnemben nyilatkozott, és arról beszélt, hogy ez a helyzet már a magánéletére is hatással van.

„A háború következményeivel a nap minden órájában együtt élek. Olyan információkkal szembesülök, amelyek miatt néha aludni sem tudok” – mondta Crosetto.

A Hormuzi-szoros kulcsszerepe

A jelenlegi bizonytalanság egyik fő oka az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli helyzet. Ez az útvonal a világ olajszállításának egyik legfontosabb pontja. Ha itt fennakadások vannak, az azonnal megjelenik az árakban, és már most is komoly emelkedést okozott. Emiatt az európai kormányok kénytelenek vészmegoldásokhoz nyúlni, például a stratégiai tartalékokhoz, bár ezek csak átmeneti segítséget jelentenek.

A mostani helyzet abban különbözik a korábbi válságoktól, hogy nem egyetlen nyersanyag érintett. Több kulcsfontosságú terület is veszélybe került.

Ilyen a kőolaj és a földgáz,
a finomított üzemanyagok, mint a benzin vagy a dízel,
és a repülőgép-üzemanyag, ami a közlekedés egészét befolyásolhatja.

Ígéretek és kételyek

Donald Trump amerikai elnök szerint a konfliktus akár néhány héten belül lezárható, de Brüsszel óvatosabban látja a helyzetet. Az Európai Unió arra figyelmeztet, hogy még egy esetleges tűzszünet sem hoz automatikusan alacsony energiaárakat. A piacok már most feszült állapotban vannak, és a befektetők bizalma megingott.

Dan Jørgensen európai biztos arra kéri a tagállamokat, hogy egységesen reagáljanak a kihívásokra.

„Fontos, hogy az országok ne külön-külön lépjenek, és ne küldjenek egymásnak ellentmondó jelzéseket a piacok felé” – hangsúlyozta.

Az EU közben egy új adón is gondolkodik, amely azokat a cégeket érintené, amelyek profitálnak az energiaárak emelkedéséből.

Nagy-Britannia is lépéseket tervez

A bizonytalanság nem áll meg az Európai Unió határainál. Keir Starmer brit miniszterelnök már jelezte, hogy szorosabb együttműködésre van szükség Európával gazdasági és biztonsági területen is. London közben arra is készül, hogy valamilyen módon enyhítse a lakosság terheit, mert az emelkedő rezsi és a megélhetési költségek együtt komoly nyomást jelentenek.

Érdekes, hogy a globális konfliktusok milyen gyorsan begyűrűznek a mindennapokba, akár az energiaárakon keresztül. Az is kérdés, hogy hosszabb távon mennyire alakítja át ez Európa gazdasági működését és energiafüggőségét.

Te szerinted az ilyen helyzetek inkább átmeneti zavarok, vagy egy tartósan bizonytalanabb korszak kezdetét jelzik?